|
Témaindító hozzászólás
|
2011.06.09. 12:37 - |
A Nagyteremben négy hosszú asztal helyezkedik el. Mindegyik háznak külön asztala van. Itt szoktak lenni a lakomák, és hasonlók, valamint Dumbledore professzor itt nyitja és zárja a tanévet.
|
[42-23] [22-3] [2-1]
Igen. Egyenlőre csak ennyit tehetünk. (Helyeselek. Felsóhajtók; szegény Lupin professzor, rossz dolog a memória zavar. És Ronnal elindulunk a gyógynövénytan melegházba.) |
Hát ez nem sok... (motyogom alig hallhatóan.) Köszönjük professzor, a lényeg, hogy jobban van. (mondom.) Nem is zavarjuk tovább. (majd távozunk.)
Meg kéne kérdezni Bimbától, hogy miről érdeklődött Lupin... (mondom Hermionénak.) |
Semmi baj! (Mondom Hermionéra nézve.) Köszönöm az érdeklődést, jól vagyok, csak még kicsit sajog a fejem. Nem sokraemlékszem, csak néhány képfoszlányra. Emlékszem, hogy Bimba Professzort faggatom valakiről, de azt nem tudom hogy kiről, és arra sem emlékszem mit válaszolt. Majd utána futok egy folyosón, és egy nagy villanás után éles fájdalom hasít a fejembe, aztán minden elsötétül. De másra nem. (Mondom lehangolva.) |
Dehát ez...Kezdek bele, majd Ron után megyek. Miután a szegény professzort elhalmozta a sok kérdéssel, oldalba bököm és vágok egy "Te barom!" képet. Ez olyan illetlen dolog volt...) |
Menjünk oda... (mondom, miközben felállok, Hermione pedig utánam jön.)
Jó reggelt, Lupin professzor! (köszönök.) Hogy van? (érdeklődök.) Nem emlékszik, ki támadta meg tegnap este? (kérdem, bár utólag eszembe jut, hogy ez így eléggé bunkón hangzott, de azért reménykedem, hátha beugrik neki valami.) |
Reménytelen vagy...(Csóválom a fejemet.) Nem értem mi dolga egy halálfalónak egy patikában...(Gondolkodok hangosan. Ezután leteszem az újságot és csak nézem Lupin professzort. Megkéne szólítanunk. De olyan nagy illetlenség lenne egy tanárt zavarni reggeli közben.) |
(Dehogy fogok én itt korán reggel olvasni! Folytatom az evést, közben azon jár az eszem, hogy tudnánk Lupinnal beszélni, hátha megtudunk valamit.) |
Olvasd el a rovatot és megtudod.(Tanácsolom Ronnak és épp belekezdenék az olvasásba, mikor megpillantom Lupin professzort. Kötéssel a fején. Ilyen állapotban pihennie kéne, nem pedig járkálnia. Ha ennyire éhes, mi igazán vittünk volna neki fel ételt. A végén majdnem eledelt írtam XD Jó alkalom lett volna megkérdezni tőle, mi történt, de úgy döntök nem zavarom meg a reggelijében. Visszamélyedek az újságba.) |
(A torkomon akad az omlett. Köhögni kezdek, majd egy pohár töklé segítségével leküszködöm, majd sóhajtok egyet.)
A patikába? (kérdem.) Mégis ki a fészkes fene törne be oda? (ekkor belép Lupin, fején kötéssel, majd odasétál a tanárihoz.) |
(Amikor belépek a terembe látom, hogy már kószál néhány diák a padok között, néhányan újságot olvasnak. Bizonyára most lesz reggeli idő. Odasétálok a tanári asztalhoz, és helyetfoglalok.) |
(Közben megjött a korai posta. Egy bagoly hozzánk is ledobott egyet, a Reggeli Prófétából. Amúgy is a reggelim végére értem, a kezembe veszem a folyóiratot.)
"Betörtek az Abszolút-i patikába!" (Olvasom fel hangosan a címlapoldalt.) |
Jó reggelt! (köszönök Hermionénak, miközben bőszen falatozok a sonkás omlettből.) |
(Én javában reggelizem, közben még mindig a tegnapiakon rágódva, amikor meglátom leülni Ront.) Ez aztán a slampos öltözék...(Jegyzem meg lestrapált hanggal, ám mégis cinikusan.) |
(Hét órakor ébredek fel, és ásítozva, kócos hajjal lesétálok a Nagyterembe. Rajtam még a csíkos pizsamám, lábamon mamusz papucs. Leülök az asztalhoz, és reggelizni kezdek.) |
(Miután Hermione elviharzott, és Harrynek pedig nyoma sincs, egyedül jövök le vacsorázni. Leülök a Griffendél asztalához, Fred mellé, majd enni kezdek.) |
(Lassan eltelik ez a nap is. Végre kipakoltam az összes cuccomat, és a termet is rendberaktam. Kinézek az ablakon és látom, hogy már megy le a nap. Lassan eljön a vacsora idő is. Elindulok a Nagyteremfelé a diák sereghez csapódva. Miközben sétálunk le a lépcsőn néha-néha rám köszönnek a diákok. Mikor beérek az ebédlőbe, látom, hogy már szinte mindenki ott van. Leülök a helyemre magam is, és elkezdek falatozni. Miközben eszek végig mérem a diákok asztalait, és feltűnik valami. A Hugrabugosok asztalánál nem látni azt a diákot akit a kövezett udvaron a reggel láttam, de mégis az összes hely foglalt. Óvatossan oda megyek Bimba Professzorhoz és rákérdezek a dologra. Elmondom, hogy hogyan is nézett ki a diák, és hogy mikor találkoztam vele, de ez mit sem segít.) Nincs ilyen gyerek a Hugrabugnál! (Mondja meglepve. Megköszönöm a segítségét, és elindulok a Hugrabug klubbhelysége felé.) |
Értem...(Kicsit elgondolkodok a történteken, de eléggé zavarosak.) Tényleg ma már én is észrevettem, hogy nincs meg? A hálótokban még megvolt, nem? |
Beszéltem vele. (mondom.) Rémálmok szorongatták őt, akár csak engem. (mondom. Brr... nem szívesen emlékszek vissza a pókokra. Könyökömmel kitámasztom a fejem, miközben a pizsamámra nézek... Még mindig így vagyok. No mindegy, nem megyek fel azért.) Lementem hajnalban a kövezett udvarra, ő is ott volt, elmondta, hogy nem tudott aludni. (mesélem a történteket Hermionénak.) Be kell bizonyítanunk, hogy nem ő volt a támadó. (mondom.) Hol van Harry? (kérdem, miközben megjelenik a reggeli, én pedig jóízüen enni kezdek.) |
(Leülök Ronnal szembe és folytatom a könyvem olvasgatását. Najó ez így reggel nem megy, majd kicsit később. Ezzel a gondolattal becsukom. Közben felbukkan a reggeli. Viszont a tekintetem átvándorol a fáradt és kimerült Lupin professzorra. Odahajolok Ronhoz.) Néz csak meg a professzort, nem úgy néz ki, mint akinek békés éjszakája lehetett... |
(Bejövünk a Nagyterembe, és mivel már feljött a nap, lassan reggeledik, már vannak itt néhányan. Lupin leül a tanárok asztalához, én pedig a Griffendéléhez, és várom a reggelit. Ekkor néhány bagoly repül be, és dobja le az újságokat az asztalokra. Elkapom az enyémet, és kinyitom. Olvasgatni kezdem, de nincs benne semmi érdekes, félredobom.) |
[42-23] [22-3] [2-1]
| |