|
Témaindító hozzászólás
|
2011.06.09. 12:50 - |
Ha valaki megsérül, itt látja el Madam Pomfrey, és gyógyítja meg.
 |
[9-1]
(Lassacskán felébredek, és látom, hogy fényes nappal van. A gyengélkedő teljessen üres, csak Madam Pomfrey van rajtam kívül a helységben, éppen söpröget. Megfogom a fejem és érzem, hogy bevan kötözve. Felölök, és iszok egy kis vizet.) Látom már jobban is van! Ha akar mostmár sétálgathat, de csak óvatossan! (Szólt mosolyogva. Felálltam és elindultam a nagy terem felé, hogy egyek valamit, mert elég éhes vagyok.) |
Jaj istenkém...(sopánkodik Madam Pomfrey, miközben a professzort vizsgálgatja.)
Mondja, a professzor úr...(Kezdek bele aggodalmasan, van egy kicsi bűntudatom, amiért idefelé nem figyeltem és oldalra ütköztettem a hordágyat.)
Ugyan, semmi baja Lupin tanárúrnak, csak csúnyán beütötte a fejét, seperc alatt rendbe teszem. Bizony ám egy két nap pihenőt javasolnék neki, addig itt maradna a kórház szárnyban. (Szakít félbe a javasasszony, majd az időt megállapítva, kihesseget minket a gyengélkedőből, miszerint takarodó van, térjünk vissza a házunk klubhelységébe. Mi hárman pedig el is indulunk.) |
(Bejövünk a gyengélkedőre Harryvel, Hermionével és az ájult Lupinnal, aki a hordágyon belebeg. Dumbledore közben elment, mert dolga akadt, de egyeztetett Harryvel valamiről. Elmondjuk Madam Pomfreynak, mi történt, aki rögtön kezelésbe veszi Lupint.) |
(Elgondolkodva, rosszkedvűen elindulok kifelé az ajtón. Éppen elfordulnék a lépcső felé amikor egyszercsak elbotlok valamiben. Vagyis inkább valakiben. Mikor felállok látom, hogy ron, és hermióne ijedt arccal néz rám, kezükben a láthatatlan köpennyel.) A Tehibád!- Nem én voltam! (Civakodnak a baleseten.) Hé,hé! Nyugalom! (Mondom óvatossan, nehogy a bent álló személyek észrevegyék, a kis kémeket.) Gyertek, ne itt beszéljük meg. (Mondom gondterhelt hangon. Elmegyünk egész a termemig, ahol miután beértünk becsukom az ajtót, hogy nezavarjanak minket. Így is túl sokan tudnak az esetről.) |
(Ahogy leérünk a köpeny alatt, óvatosan belopózunk. Már látom is Malfoyékat, Draco szokása szerint nyavajog, és játsza a félholtat... szánalmas.)
Nem úszhatja meg ez a vadállat! (mondja hangosan Narcissa Dumbledore-nak.) Hogy volt képes egy ilyen embert felvenni ide tanárnak?
Nyugalom Mrs. Malfoy, mindent megteszünk a fia gyógyulásának érdekében. (válaszol az igazgató nyugodt hangon.) Lupin professzorért pedig kezeskedem, biztosak lehetnek benne, hogy nem Ő tette.
Akkor mégis ki? (kérdi Lucius.) Maga is jól tudja, hogy ő az egyetlen ilyen a környéken! (lép közelebb a professzorhoz.) Ha nem rúgja ki egy héten belül, én magam teszek róla, hogy a diákok elhagyják a nyomorult iskoláját! (sziszegi sötéten.) Ha pedig a fiamnak súlyosabb lesz az állapota, a fenevad Azkabanba kerül!
(Förtelmes... Hogy merészel így beszélni Dumbledore-ral? Ezt még belőle se néztem volna ki. Mindenki jól tudja, hogy Lupin ártatlan!)
...tehát kérem, őrizze meg a nyugalmát, Mr. Malfoy, mint már mondtam, nem lesz semmi baj! (mondja az igazgató, majd sarkon fordul, és elhagyja a termet. Mi is így teszünk, és elindulunk Lupin után.) |
(Draco, mint mindig most is hozza a formáját. Úgy nyög, sír, vergődik, mintha letépték volna a karját, pedig csak egy-két karmolás van rajta. Az anyja aggódva, de szigorúan kezeli az ügyet. Dumbledore is megérkezik, pedig Ő nemrég iskolai ügyek miatt távozott, de úgylátszik az nem ennyire fontos.) Siettem ahogy tudtam, amint meghallottam, mi történt. Biztosíthatom, hogy minden rendben lesz, a fia jókezekben van. Madam Pomphrey a legmagasabb egészség ügyi képzést kapta, így ez a kis karcolás semmiség lesz a fia számára napokon belül. (Narcissa egy kicsit lehiggadt, de nem tűnik nyugodtabbnak. Mérgesenn felémkapja fejét, és odalép elém.) Tudom, hogy maga volt! Maga szörnyeteg! Nem nyugszom míg ebben az iskolában kóborol! (Mondta, majd távozott. Ahogy látom Draco is meghallotta, amit anya az imént mondott, és úgytűnt rögtön elmúlt a fájdalma, és helyére kárörvendés, és rosszakarat költözött. Dumbledore vállamra tette kezét, és nyugtatgatni próbált, de sikertelenül. Bár tudtam, hogy nem én tettem, mégis saját hibámként tekintettem az ügyre. Elköszöntem, és elindultam a Bájitaltan terem felé, hogy beszéljek Piton Professzorral.) |
(Felkelek.) Potter beozott téged. (mondja Pomfery) eltörött a karod. (majd mond egy varázsigét, ami meggyógyítja a karom) Na most feküdj vissza. (mire visszafekszem) |
Jónapot Madam Pomfrey! Neville leesett a seprűjéről gyakorlás közben. (mondom.)
Áh, sziasztok! Jaj gyere Neville ide lefekszel és mindjárt megnézlek. Eltört a karod. Itt kell maradnod. Most pedig Mr. Potter kérem hagyja pihenni a barátját. (mondja.)
Rendben. Majd még később benézünk. Jobbulást! Szia Neville. (mondom, majd visszamegyek a pályára.) |
Ha valaki megsérül, itt látja el Madam Pomfrey, és gyógyítja meg.
|
[9-1]
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
