|
Témaindító hozzászólás
|
2011.08.04. 20:43 - |
A halálfalók visszavonultak Roxmortsig. Megszállták a falut, és három napot adtak nekünk, hogy eltemessük halottainkat, és ellássuk a sebesülteinket. Voldemort azt mondta, ha három nap alatt nem adjuk ki Harry Pottert és a ládát, újabb támadást indít. A Roxforti tanárok megszervezték a hadsereget, és támadást indítunk Roxmorts ellen. |
[94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
A csata lezárva!
A küldetés sikeresen végre hajtva!
Aki részt vett a csatában az kap: 4 galleon, 50 tapasztalat
Zöld kitüntetésben részesül: Sirius Black
Piros kitüntetésben részesül: Neville Longbbottom, Cedric Diggory, Alastor (Rémszem) Mordon
Kék kitüntetésben részesül: Hermione Granger, Ron Weasley
Különleges jutalomban részesül: Hermione Granger - Kate, a kimagasló teljesítményéért. Jutalma, egy különleges rang: prefektus. Gratulálunk!
Mindenkinek köszönöm a részvételt!
A jutalmakat kiosztottam! |
(Ébredezek... Alig látok valamit, csak hunyorgatok a szememmel. Minden erőmet összeszedve feltápászkodok, és leporolom a ruhámat, majd a szemüvegemet megigazítom. Egy sötét erdőben találom magam. A fák sűrűjében elveszve, egy alak rajzolódik ki. Azonnal belehasít a fájdalom a sebembe. Gyorsan a pálcámért nyúlok, de nem találom. A zsebemhez nyúlok, és a pálcámat keresem, amikor egy kígyó a lábamra tekeredik. Az ijedségtől kiesik a pálca a kezemből, és a kígyó csak tovább kúszik a testemen. - emlékezek vissza.
A fenébe! (mérgelődök. A sötét alak csak közeledik. Pár méterre tőlem megáll, és így szól:
Szervusz, Harry! Most újra szemtől szemben állunk, de már nem sokáig, ugyan is ma este meghalsz... (mondja rideg hangon. A szó belém szorult, és csak álltam előtte földbegyökerezett lábbal, pálca nélkül. Tudjukki előveszi a pálcáját, és rám szegezi. Egy percet sem várva máris hangzik el az átok: Adava... (Ekkor a távolban megjelennek az aurorok, és egy varázslattal kiejtik a pálcát az ellenfelem kezéből. Dumbledore hozzám szalad, majd a kezét odanyújtja.
Harry! Fogd meg! Fogd már meg! (ebben a pillanatban ráteszem a kezem, és egy pillanat múlva már a kastélyban találom magam.) |
(Visszaérünk a kastélyba, ahol rövid keresgélés után meg is találjuk Dumbledore professzort a bagolyházból jövet. Épp baglyot küldött a Minisztériumba a történtekről. Valószínüleg apáék már tudják mi volt itt, szegények biztos nagyon aggódnak. Hermionével odalépünk az igazgató elé.)
Professzor úr, Roxmortsból kiűztük a halálfalókat, de történt egy kis gond. (hadarom.)
Kérem mondjon el mindent, Weasley! (válaszol nyugodt hangon.)
Nos az úgy történt uram, hogy a Szellemszálláson voltunk Harryvel, amikor megjelent Tudjukki, és rám uszította a kígyóját, Naginit. (kezdem mesélni.) Kiestem az ablakon, és az állat meg is harapott, de Hermione ellátta a sebemet. Aztán mentünk vissza, és...
Csak a lényeget, Weasley! (szakít félbe.)
Szóval Harry eltűnt! Tudjukki és Harry dehoppanáltak, de fogalmunk sincs, hogy hová mehettek!
Óh, az nagy baj. (mondja Dumbledore, majd elrohan.) Menjetek a kastélyba, majd én és az aurorok intézkedünk! |
Nos, szerintem egyenlőre menjünk vissza az iskolába, meg kell keresnünk Dumbledore professzort. (Nincs ínyemre a dolog nekem sem, de mégis ez a legokosabb amit tehetünk. El is indulunk.) |
Harry? (kérdem, miközben feltápászkodom.) Fogalmunk sincs, Tudjukkivel együtt eltűnt! (mondom, miközben megvakarom a fejem. Kingsley elkomolyodik, majd a Szellemszállás felé fut, nyomában Tonkssal és Lupinnal, de Tonks szól nekünk.)
Menjetek vissza a kastélyba! (mondanám, hogy eszemben sincs, de felesleges, máris eltűntek.)
Hát mi mást tehetnénk? (nézek Hermionéra.) |
(Kinyítom a szemem, a dementorok eltűntek, a levegő hőmérséklete újra kielégítő. Feltápászkodok, kicsit támolyogva, de sikerül megtartanom az egyensúlyt. Én és Ron, Tonks- Kingsley-Lupin féle felmentő sereggel állunk szemben.) Minden rendben? ( kérdezi aggodalmasan Tonks.) Hol van Harry? |
(A dementor elszáll felettem, és elkezd szívni, nekem pedig sorra jönnek elő a rossz emlékek. A folyamatos szivatások Fred és George által, amikor majdnem megölt egy troll, majdnem megfolytott egy gyökér, az óriáspókok, amik majdnem kinyírtak, a rengeteg szörnyűség az utóbbi évek alatt, amikor szemtől-szembe álltam Tudjukkivel, amikor azt hittem, Hermione meghalt, és... amikor elfogyott a szilvás bukta. Kész ,ezt nem bírom tovább. Elfordulok, és hátrálni kezdek. Látom, hogy Hermione összeesik.)
Ne, Hermione! Tarts ki! (kiáltok, majd letérdelek mellé, miközben a dementorok tovább próbálkoznak. A pálcámért nyúlok, de nincs meg. Kiveszem Hermione kezéből, majd a dementorok felé tartom. A francba, hogy van az a varázsige...)
Ööö... Ex... Expecto Patronum! (kiáltok, mire egy kis kék villanás. Azt hiszem, ez nem lesz elég.) Expecto Patronum! (mondom, miközben megpróbálok valami jóra gondolni. Ha ennek az egésznek vége, újra békesség lesz, legyőzzük Voldemortot, minden jóra fordul. Nem hagyhatom, hogy Hermione meghaljon.) Expecto Patronum! (majd egy halványkék jack russel terrier ugrik ki a pálcám hegyéből, és nekitámad a dementoroknak. Koncentrálok, közben bíztatom a patrónust.) Ezaz, harapd meg! (majd ugatni kezd, és nekimegy a sötét csuklyás alakoknak. Erősen koncentrálok, de nem sikerül, túl sokan vannak. A pálca kiesik a kezemből, a kutya alakja szertefoszlik. Észreveszek egy farkas alakú patrónust, majd több másikat is, azok pedig elűzik a dementorokat...) |
(Felnézek az égre, és dementorok árnyékát látom felettünk. A pálcám a kezemben , megpróbálok ellenállni a szörnyű gondolatoknak, felidézem a napot amikor együtt Karácsonyoztam a fiúkkal (Weasley ikrek felrobbantották a karácsonyfát, Siri pedig elcsúszott a kiömlött Wiskyn XD) ) Expecto Patronum! (Egy vidra alakú patronus cikázik körbe, elég fürge, de nem elég erős, ahogyan én is már fáradok. Ezt a patrónus érzékeli, és halványodni kezd. Kezdek kétdégbeesni, ennek hatására ténylegesen eltűnik. A következő pillanatban már a földön fekszem.) |
(Az erdő szélén fekszem. Megfordulok, és körülnézek. Hermione is ideér, de megtorpan. Hirtelen hideg lesz, és a fenyőfák sötét lombja elkezd befagyni. A hó jéggé válik, a virágok elhervadnak, kifagynak, majd sötét árnyak suhannak el felettünk.) |
Ron! (kiálltok utána és én is arra rohanok. Egészen leér a dombaljára, mikor én is közelebb érek, kicsit körül nézek. Félhomály és fák mindenütt. Itt valami nincs rendben. Sehol egyetlen halálfaló.) |
Dehogy van rendben! (kiáltok.) Nézz rá, mennyi harapásnyom, a méreg már biztos elterjedt! (pánikolok rendesen, majd megpróbálok felállni, és előre menni, de elesek, és legurulok a domboldalon.) |
Ron! (szólalok meg meglepődten. Már majdnem odahajoltam hozzá, ám a ez a drámai pillanat cselekvéséből Ron utolsó mondatai ábrándítanak ki.) Dehogy kell levágni! Teljesen rendben van! |
(Felébredek. Borzalmasan sajog a fejem, és csípnek a sebeim. A kígyó nincs sehol, mindenütt a puha, hideg, véres hó. Felülök, és körülnézek. A halálfalók visszavonultak. Hermionét veszem észre.)
Hermione! Mi történt? (a lábamra téved a tekintetem.) A méreg! Te jó ég, Nagini megmart! Biztos le kell vágni! (pánikolok) XD |
A professzor egy kicsit fázis késésben van, bár ez az én hibám is XD Már rég mindenkit kiütöttünk. De nem baj, biztos akadtak túlélők.
Nos látom nem írtok, és nem sajnáltathatom meg nyugodtam magamat, hogy egy kicsit kifküdjek és egy 10 percre legyek egy kicsit haszontalan ájult statiszta, ezzel teret adva másoknak, írok, mert ha én nem írok akkor senki se ír.
(Kisebb szellemi kimerültség után Mordon professzor és az osztaga nagy kiktató csatazajára ébredek. Ron mellettem pihen (Wax, ha nem írsz, azt úgy veszem, hogy nem vagy az lélekjelenlétű emberek sorában) , rámosolygok, mert már nincs olyan rossz állapotban, sőt még a sápadsága is eltűnt. Gondoltam, ha már itt van a professzor, küldök nekik jelet, hogy itt vagyunk. Így hát fellötttem pár vörös szikrát. Remélhetőleg észreveszik.) |
Oké, köszi:)
(Seprűn érkezünk az osztaggal a Szellemszállás felé, ugyanis a másik fronton végeztünk. A levegőből ráküldünk pár támadást a Szellemszálláson állomásozó halálfalókra, majd leszállunk, és elindulunk befelé.)
-Stupor!(mondom, és kiütök 3 halálfalót)
*Ezek után elindulok tovább, két másik emberrel, hogy megkeressük Harryéket. Közben egy kissebb párbajba keveredünk pár halálfalóval.)
-Incarcerandus!(megkötözöm)
(A bottommal kilövök még egyet majd tovább indulunk.) |
Najó. Mivel senki sem olvas hsz-ket. :D
Te osztagod jelenleg Tonks, Remus és Kingsleyvel vonul. Harry, Ron, Cedric, Neville és Én egy ideig együtt mentünk tovább, külön tőletek, hogy biztosítsuk a haladást. Elkezdtük Dracot üldözni, majd egy kis "forró helyzet" miatt, szétszakadtunk. Cedric, és Én, meg Harry, Ron, Neville csapatra. Persze az utóbbi csapat üldözte Dracót, aztán egy kis keveredés után, Harryt és Ront egyaránt elkapták és a Szellemszállásra hurcolták. Én, Neville és Cedric Mcgalagony osztagával összefogva elkezdtük ostromolni a Szellemszállást. Jelenleg, Én megmentettem Ront egy frontális kígyóméreg általi haláltól, Harry, Voldemorttal és kígyójával együtt eltűnt. Ja és Cedricet és Nevillet segítségért küldtem.
Asszem ennyi |
Kérhetek egy összefoglalót. Előre is köszi.:) |
(Hirtelen azt se tudtam, mit tegyek. Mind két barátom életveszélyes állapotban volt. Harry még mindig ott feküdt és a kígyó rátekeredett. Ha Harryn segítek, nem tudom megfékezni, hogy Ron meghaljon Nagini mérge által.) "Ne törődjetek velem, lássátok el Ront! Ne gyertek utánam, elintézem!" (hallottam Harry hangját. Abban a pillanatban tudtam, mi a teendőm. Odaszaladtam Ronhoz, majd föléhajolok.) Ron! Ron! (gyengédem pofozgatom. Eléggé sápadt volt.) Maradj ébren! Maradj velem! (leszakítom a ruhájának, azokat részeit, ahol a kígyó megharapta. A harapás nyomok csúnyán belilultak.) Neville! Cedric! Valamelyikőtök hozzon segítséget! (Visszaszaladtam a Szellemszállás falai közé.) Csak tartott itt Lupin magának elsősegély ládát! (Szerencsére találtam is egyet, szörnyen poros állapotban. Volt benne kötszertől fertőtlenítőszerig minden. Visszatérek Ronhoz!) Tarts ki!( próbálom magánál tartani. Közben elszórítom karját és a lábát, hogy ne terjedjen tovább a méreg. ) Ne izgulj, ha vágásokat fogsz érezni! (Egy zsebkéssel vágtam sebet, ahol a méreg egyrésze kifolyhat.) Ez..Ez most egy kicsit csípni fog.. (Kicsit? Inkább nagyon. Igen, eléggé csípte, de ez legyen a legkisebb baja. A lába és a karja már nem volt lila, sőt Ron kezdte visszanyerni az normál színét. Az általam vágott sebeket is fertőtlenítettem. Nagy megkönnyebbülés volt ez számomra.) Jól van! Sikerült! (suttogom, majd elterülök a váradságtól.) |
(Felébredek, mire látom, hogy kész káosz uralkodik a helyiségben. Összeszedem minden erőmet, és megpróbálok segíteni barátaimon. A zsebemhez nyúlok, és a pálcámat keresem, amikor egy kígyó a lábamra tekeredik. Az ijedségtől kiesik a pálca a kezemből, és a kígyó csak tovább kúszik a testemen. Elszorítja a mellkasom, így alig kapva levegőt. Látom Ront a földön, ahogy próbálják fertőtleníteni sebeit, Hermione is bajban van, és én csak tétlenül állok, moccanni sem tudok. Érzem, hogy nem maradok itt sokáig, így hát így szólok.) Ne törődjetek velem, lássátok el Ront! Ne gyertek utánam, elintézem! (mondom, majd egy nagy levegőt véve, becsukom a szemem.)
Naggini, elmegyünk. (szól egy rideg hang, mire egy kéz nyúl a kígyóhoz, és hirtelen egy másik helyen találom magam. Egy sötét alak sétál felém, pálcáját rám szegezve. A pálcámért nyúlok, mire nem találom azt. Ekkor jut eszembe, hogy kiesett a kezemből, és abban a pillanatban egy átkot szór rám, mire én elájulok.) |
[94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
