|
Témaindító hozzászólás
|
2012.07.10. 21:57 - |
Pompona Bimba professzor gyógyító hatású és egyéb növényeit itt gondozzák, valamint többnyire itt tartják a gyógynövénytan órákat.
|
[25-6] [5-1]
Remélhetőleg nem...(mondom elgondolkodva. Azután észbe kapok, még hosszú lesz a délelőtt, előttünk áll az egész nap.) Gyere, menjünk órára. (Mondom Ronnak, miközben elköszönünk a professzortól.) (csak a cselekmények meggyorsítása érdekében) |
Reménykedj, hogy úgy legyen... (mondom Hermionénak.) Majd mi meg lejövünk a köpeny alatt! (vetem fel az ötletet.) Elkellhet a segítség. (mosolygok.) Apropó, Harryvel mi a helyzet? (kérdem, miközben azon gondolkodom, mikor láttam utoljára.) Remélem nem került megint bajba. |
(Bólintok, majd a falnak dőlve elkezdek gondolkodni. Kizárt dolognak tartanám, ha egy mardekáros is készséges segítséget nyújtana nekünk. Ez egy kicsit nehézkes dolog. Egyszer csak eszembe jut egy ötlet.) Mivel prefektus vagyok, ma éjjel fél kilenctől én ügyelek Viadukt felöli csarnok környékén. (Fordulok Ronhoz.) Ha ez a Brian ismét alvajár és ha netán feljön az alagsorból, én azt észre fogom venni. |
Rendben, professzor, igyekezni fogunk! (mondom, miközben Hermione is bólint. Vajon hol kezdjünk hozzá? Szerintem először is beszélni kéne valakivel, aki ismeri a Mardekár házat... Na de melyik Mardekáros segítene? Talán a legjobb lenne Pitonnal beszélni, igaz... ő úgy sem kötne semmit pont a mi orrunkra.) |
Gondolom hallottatok mindent... (Ron és Hermione összenéz majd mindketten helyeslően bólogatnak.) Akkor azt is tudjátok, hogy a titokzatos diák Mardekáros. Azzal tudnátok segíteni, ha minél többet megtudnátok erről a diákról. Én beszélek Myrtle-el hátha tud mondani valami hasznosat. |
Mi lenne az? (kérdezzük.) Bármiben szívesen segítünk! |
(Ron végül bevalja, hogy fülel megbánó hangon.) Kedves tőletek, hogy ennyire lelkessen próbáltok segíteni, de ezt a relytéjt inkább had oldjam meg egyedül. Van egy olyan érzésem, hogy veszély közeleg az iskola felé, és nem szeretném, ha újabb zűrbe keverednétek, miattam. De ha mégis segíteni akartok, akkor lenne itt valami. (Mondom eltöprengve.) |
Ööö... (próbálok mentegetőzni reménytelenül.) Mi nem hallgatóztunk, csak... csak... vissza akartunk jönni kérdezni még valamit Bimba professzortól, amit elfelejtettünk az előbb! (próbálkozok, miközben Lupin segít felállni.) Tudja mi is a végére szeretnénk járni ennek a dolognak. (mondjuk ki egy sóhajtás után.) |
(Ahogy kinyitom az ajtót, meglátom, hogy ron a földön fekszik ilyedt, és egyben zavart arccal. Én felé állok karbatett kézzel, és így szólok.) Nem szép dolog mások magán beszélgetéseit kihallgatni! (Majd segítő kezet nyújtok felé.) Köszönöm. (Mondja Ron majd megkapaszkodik, é pedig fel húzom.) Na hadd haljam, mi ez a nagy kiváncsiság? |
(Menni készülünk, de az ajtón halkan, alig hallhatóan kiszűrődik a beszélgetés. A fülem a falhoz szorítom, így talán jobban hallom. Igen, Lupin is ugyanezt akarta, mint mi. Na de Mardekáros??? Pedig akkor hajnal tisztán láttam a Hugrabug címerét a talárján! Egyszer csak kinyílik az ajtó, én pedig ijedtemben hátra esek.) |
(Amint kiléptek az ajtón, becsuktam. Komoly arccal fordultam Biba Professzor felé, majd a köszönés után a lényegre tértem.) Elnézést, hogy megzavarom a Mandragóra gondozásban, de fontos dologról lenne szó! Igérem nem tart tovább 2 percnél.- Mondja csak! Szívessen segítek!- Köszönöm. A múltkor az ebédlőben faggattam Önt valamiről, de a "balesetem" miatt sajnos nem emlékszem rá, hogy mi is volt az ami akkor annyira érdekelt. Elmondaná mégegyszer mi történt?- Persze! (Vágta rá a választ, és bele is kezdett a mondandójába.) Az egyik diákom felől érdeklődött, vagyis.. hát nem is a diákom. Egy kócos fekete hajú fiút keresett, aki azt hiszem ötödikes korú lehet. De ilyen tanuló nincs a Hugrabug házban. Ezen Ön egy kicsit meglepődött, és utána el ment valahova. Egy órával később hallottam, hogy mi történt Önnel. Azóta viszont utána jártam a relytéjes diáknak. Valóban nem Hugrabugos, mivel egy Mardekáros diák! Bár vele nem tudtam beszélni, de Malfoy mesélt róla. Azt mondta a neve Brian, és hogy elég szótlan egy gyerek. Állítólag, alvajáró, mert sokan panaszkodtak arra, hogy éjjel fölalá járkál a kastélyban. Egyszer még Mr. Flitch is elkapta amint épp Myrtle mosdójából sántikált ki. Remélem segítettem valamit!- Igen! Nagyon is sokat! Köszönöm! De ha megengedi, most mennem kell. Viszlát! (És már siettem is Myrtle mosdója felé. Eszembe jutott még néhány homályos és furcsa dolog, aminek sürgőssen utána kell járnom.) |
Rendben, professzor! (mondom, majd kilépünk az üvegházból.)
De ennél azért jobb mese kell. (fordulok Hermionéhez mosolyogva.) Lehet, hogy ő is nyomozni kezdett a dolog után... |
Bimba Professzorhoz jötem. Sokat nem mondhatok, mert iskolai ügyekről van szó, és nem is untatnálak titeket vele, mert bizonyára van jobb dolgotok is ennél. (Mondom mosolyogva, és remélem, hogy elég hihetőre sikerült az állításom.) |
Lyukasóránk van, professzor! (mondom Lupinnak, meglepődve, hogy itt látom.) És maga mit keres itt? (kérdem tőle.) |
(Mikor belépnék az üvegházba, összefutok Ronnal, és Hermionéval, de meglepő módon a kis csapat egyik tagja hiányzik.) Sziasztok! Nem az órákra kéne készülnötök? (Kérdezem meglepve, mivel perceken belül kezdődnek a tanórák.) |
Köszönjük. (Mondom én is, majd mennénk is kifele, mikor az ajtóban összetalálkozunk Lupin professzorral. Meglepődve nézek, a professzornak pihennie kellene. Viszont biztos nyomós oka van, biztos nyomozgat. Vagy talán visszatértek az emlékei.) |
Köszönjük a segítséget... (mondom Bimbának, majd távozunk.)
Keressük meg Lupint! (mondom Hermionének.) Talán még a Nagyteremben van. |
Elnézést professzor, lenne mégegy kérdésünk...(Kezdek bele, Ron kérdése hallattán.) Vissza tudna emlékezni, arra a leírásra, melyet Lupin professzor adott meg?
Persze, hogy ne. (Helyesel Bimba professzor és egy kisebb gondolkodás után megszólal.) Valamilyen kis komor ötödikest emlegetett, kócos fekete hajjal és sötét szemekkel, de amint az előbb is mondtam, közöltem vele, hogy ilyen diákom nekem nincsen. |
Vajon ki lehetett az a diák, aki után Lupin érdeklődött? (kérdem Hermionétől. Ez egyre különösebb lesz...) |
Igen, itt járt Lupin tanáúr. (Kezdet bele a professzor.) Egy diák felől érdeklődött, az én házamból. Megadta a személy leírását is, de én megmondtam neki, hogy nincs ilyen diák a Hugrabugban. Azután fogta magát és elment. |
[25-6] [5-1]
| |